Tudom, hogy sokan csodabogárnak tartanak emiatt, de nem szeretek sokkal jobb jegyet kapni, mint amit magam szerint megérdemelnék. Akkor mindig győzködnöm kell magam, hogy nyugodtan örülhetek. Jobb az, amikor megvan az érzés, hogy igen, megküzdöttem érte, no.
Hehe, na majd kedden megkapom azt, amit érdemlek, az tuti...
Mindenesetre ezennel búcsúzom határozatlan időre arab tanulmányaimtól, attól a kicsitől is, ami volt. Nem mondom, hogy soha többet, de ha igen, akkor majd tuti elölről, rendesen. Bár még nem győzött meg, hogy nekem való lenne.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése