Kezdődik a fejetlenség. Van egy vizsga, amit csak június 15-re hirdetnek meg. Szóval esélyes, hogy kiesett az első versenyző, úgyis azt mondtam, nem fogok most beleőszülni a teljesítésbe, hát akkor váltsuk is valóra, majd megcsinálom jövőre. Az már persze részletkérdés, hogy van egy jegybeírás is, ami 14-15-re van meghirdetve, ez még a megoldhatóbbak közé tartozik.
Tegnap meg nagy nehezen eldöntöttem azt is, hogy nem másokhoz méregetem magam, hogy ők milyen ügyesen és napirendszerűen tudnak tanulni, hanem eldöntöm magamban a dolgokat, hogy mi mennyire fontos, és aszerint cselekszem. És ha nekem az a fontos, hogy végre kialudjam magam, akkor kialszom és kész. Ha meg az, hogy egész nap F-tel legyek és semmit tegyek, akkor így is lesz. Azon még dolgozni kell, hogy mindezt nyugodt lélekkel tegyem. Meg azon is, hogy ne akarjak mindenkire rátromfolni, hogy nekem mennyivel több dolgom van, mint neki, mert ez egy nagyon idegesítő tulajdonság.
Egyszer feltalálok egy olyan egyetemet, ahol lehet a tanulás öröméért tanulni, és nem ilyen fejetlenül kapkodva. Vagy lehet itt is lehetne, csak én szúrom el mindig valahogy.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése