Azért szeretem annyira a Szabó Ervint, mert olyan jól el lehet bújni a nagy fotelekben. Jól bekuporodtam ma is, miután levettem a cipőmet, és olvastam és olvastam, néha felnéztem a gyönyörű díszítésre, néha elbóbiskoltam, mert itt olyat is lehet, és próbáltam megérteni, hogyan is van ez az egész dolog azzal, akinél nagyobb nem gondolható el, és akkor most tényleg valóságosan kell-e léteznie attól, hogy én megértem ezt a kijelentést és megjelenik az értelmemben. Érdekes ez a filozófia, néha egy kukkot sem értek belőle, néha pedig pillanatokra feldereng a megvilágosodás, és akkor az nagyon jó érzés.
Az már kevésbé, hogy a mai nap megint annyi dolog lenne, ami nem fér bele 24 órába, én meg álmos vagyok és borozni szeretnék a többiekkel Szegeden.
Borbély-vizsga?
VálaszTörlésjaja :)
VálaszTörlés