Mikor már minden érvből kifogytam arra vonatkozóan, hogy nem mondhatjuk azt, hogy a hit fejben dől el, még ha fizikailag az agy egy részén is, akkor a következőképp zártam le a beszélgetést:
"Jó, nekem nem ott dől el, mert én nem agyas ember vagyok, hanem lelkes."
Egyébként igen komoly téma vetődött fel, nevezetesen az, hogy ha a magadba vetett hit azt jelenti, hogy képes vagy bevonzani a körülötted levő energiát, akkor ez nem foglalja-e magában azt, hogy hiszel abban az energiában, amit használni tudsz, ezzel pedig máris valami másban is, mint magad.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése