Jó, nyilván túl szenzációhajhász így ez a cím. De a valóságot fedi. Ma ugyanis elég bizarr élményben volt részem, nevezetesen a budapesti boszorkánymúzeum látogatója voltam. Nem tudom egyértelműen eldönteni, tetszett-e vagy sem, nagyon sok megválaszolatlan kérdés és zavaros gondolat maradt bennem.
A boszorkány hagyománya nálunk a magyarok őstörténetéig, a táltosokig nyúlik vissza, és eredetileg egyfajta gyógyító asszony volt, de azt hiszem, ezzel még nem mondok újat senkinek. Nem minden kultúrában van ez így, Pakisztánban például egy vérszívó emberevő, aki gyerekekre specializálódott, az olaszoknál egy ajándékosztó, aki karácsony és vízkereszt között érkezik, a keltáknál ismételten más jelentéssel bírt, és a mesékbe is másképp ültetődött bele. Egyébként a Grimm mesékben a mézeskalács házban eredetileg az ördög kannibál felesége lakik, csak nálunk lett helyette vasorrú bába. Sehol máshol nem ismert egyébként a vasorrú bába, hozzánk pedig az obi-ugor totemisztikus famaszkokon keresztül közvetítődött, melyek a véres hússal való etetés miatt elhasználódtak, ezért vassal vonták be az orr-és szájrészüket.
Az a boszorkánykép, mely ma él az emberekben, a keresztény egyház elterjedésének köszönhető, mivel gyógyító tevékenységük miatt ezek az asszonyok konkurenciát jelentettek, értettek valamihez, amihez a többség nem, így rájuk aggattak mindenféle sátánista és okkult jelképet, mely aztán oda vezetett, ahova.
Természetesen a szakdolgozatom és a vallási érdeklődésem miatt millió kérdést tettem fel a tárlatvezető hölgynek, aki maga is gyógyító asszony, és többségük borzalmasra sikeredett. Valahogy annyira akartam figyelni rá, hogy ne ütközzön ki a kérdéseimen még véletlenül se a világképem, nehogy esetleg sértő vagy ítélkező hangsúlya legyen, hogy nem sikerült értelmesen feltenni őket. (Meg persze elég hamar kiütközött, mert mikor megijedtem egy bábu megmozduló karjától, azt kiáltottam önkéntelenül, hogy "Jézusom...")
A legkínosabb az volt, mikor megkérdeztem, hogy rendben, az egyház rájuk mondta, hogy az ördög feleségei, és eladták magukat, de ők mit gondoltak magukról, hitték-e magukat valamilyen felsőbb erő szövetségesének. Azt hiszem, eddigre már mindenki hülyének nézett, a tárlatvezető pedig megkérdezte, szerintem kik hisznek az ördög létezésében. Én meg leblokkoltam, és továbbra sem tudtam értelmesen elmagyarázni, hogy nyilván a boszorkányok nem gondolták rossznak magukat, meg az ördögöt sem, mert igazából ki mondja meg, hogy melyik a jó és melyik a rossz hatalom. Mindenesetre sehogy sem tudtam jól kijönni a dologból, szerintem már őt is zavarták a kérdéseim, mert ellenségesnek érezhette őket, de én meg úgy éreztem, nem kapok választ. Ja, és még sikerült azt a fatális hibát is benyögnöm, hogy muszlim vallást mondtam...
Amikor pedig az volt a válasz az egyik kérdésre, hogy ki dönti el, mi a jó és mi a rossz, mert viszonyítás kérdése, akkor megfordult bennem, hogy lehet, hogy túl korlátolt vagyok, de azért abban van valami egyértelműen rossz, ha megátkozok valakit, nem? És ha minden azon múlik, hogy én elhiszem-e, hogy meg tudom csinálni, akkor az átok hatásossága kin múlik? Ha az átkozott nem hiszi el, akkor nem lesz érvényes? De én meg elhittem, hogy igen? Ilyenkor melyik az erősebb?
Összefoglalva most azon tűnődöm,hogy vajon tényleg csak a kereszténységben van Isten és ördög, meg mennyország és pokol? Ha nem is így, de azt hiszem a zoroasztriánusoknál is megvan a Jó és Rossz harca.
És ha tényleg nem kell túlmisztifikálni, mert itt csak a természet erőit használó gyógyító asszonyokról van szó, akkor a szeánszok és az átok és a boszorkányszombat és a temetői találkozók mind csak az egyház ferdítése? Nem lehet, hogy ők maguk is építették kicsit ezt a legendát?
Egyszerűen nem tudok/nem tudtam kilépni a belém nevelt (és itt most nem az otthonra, hanem az európai környezetre gondolok) sémák hatása alól. És ez most akadályozta a beszélgetést, és ez nem volt jó. És úgy éreztem, zavarom a kérdéseimmel, és támadásnak érzi, pedig én tényleg kíváncsi voltam, és érdekelt.
Jövő héten megyek hozzá interjút készíteni, remélem akkor sikerül kevésbé ellenséges hangulatot teremtenem. Aztán lehet, hogy csak én magyaráztam be az egészet.