Sosem írok arról, hogy élek egy másik világban is, mert szégyellem, hogy ennyire sorozatfüggő vagyok. Legalább 4-5 sorozatnak vagyok rendszeres fogyasztója, és előfordult már, hogy nem ettem egész nap, mert csak még egy rész, csak még egy rész. Mindegyik teljesen megbabonáz, elkábít és kiránt ebből az életből, mert továbbgondolom, továbbélem őket, én is szereplő leszek, teológiai kérdéseket szülök belőlük, divattanácsokat lesek el és részese akarok lenni a világnak, amit bemutatnak. Borzalmasan el tudok merülni bennük, és megszűnik a külvilág, és angol mondatok visszhangoznak a fejemben, és ez ijesztő és nem szabadna, és nem tudom, mit tegyek ellene, és azt sem tudom, akarok-e tenni ellene. Mert amikor úgy igazán benne vagyok és átélem, annyival színesebbnek érzem, még úgy is, hogy tudom, hogy csak káprázat az egész.
És egyszerűen kiborít, hogy mindegyiknek vége és csak szeptemberben folytatják majd őket...Megnézhetem addig hússzor, milyen szívszorítóan édesen és elolvasztóan nézett ki Damon, de nem fog segíteni igazán...
Soha ne kezdjetek el sorozatokat nézni. De komolyan. Elveszik az ember szabad akaratát. Az enyémet legalábbis.
