Különös egybeesés

Mások szerint biztosan csak egy sima véletlen az, hogy miután tegnap megjelent az interneten a lakcímem, és én ezt felháborítóbbnak találtam, mint a lista ügyet, ma betörték egy kővel az ablakunkat. Nem betörtek, nem vittek el semmit, nem másztak be, csak bedobtak egy követ. De biztos semmi köze nincs egymáshoz a kettőnek. 

Én ennek ellenére az összeesküvés elmélet gyártók táborát gazdagítom. 
Amúgy érdekességként, a listás bejegyzésemet minden eddiginél többen olvastátok. 

Lista-ügy

Még nem tértem magamhoz ez után az egész botrány után. És egyre csak dagad és dagad. Egyszerűen képtelen vagyok elhinni, hogy valaki ilyet tett volna, nekem ez az egész inkább a HÖK-öt és a munkáját aláásó lejárató kampánynak tűnik. Most nem a HÖK munkáját akarom minősíteni, arra egy teljesen másik poszt kell majd egyszer. Abban biztos vagyok, hogy az az ember, aki nekem a gólyatáborban a támaszom, vezetőm és pótanyukám volt, nem lehetett részese ennek. 

De hogy őszinte legyek, engem nem is a megjegyzések háborítanak fel igazán. Nyilván hivatalosan így leírva rosszul néznek ki, de most őszintén, szerintetek ma melyik munkáltató nem nézi meg a facebook adatlapodat, mielőtt behív interjúra?

Az sokkal, de sokkal jobban felháborít, hogy most minden adatom fenn van nyilvánosan az interneten. És ezt nem a HÖK tette fel, hanem az, aki elindította ezt az egész botrányt. Ma felhívtak a HVG-től, de nem tudták végigmondani, hogy mit akarnak, mert elfogyott a pénz a mobilomról. De ha az lett volna a kérdésük, hogy kívánok-e lépni az ügyben, akkor először is azt venném elő, akinek köszönhetően a személyes adataim felkerültek az internetre. Mert azt bárki tudhatja rólam, megnézve az adatlapomat facebookon, hogy langyos fideszes voltam 2009-ben, szent margitos vagyok, és a kedvenceim között ott a keresztény klub meg a lánchíd rádió. De a telefonszámom meg a lakcímem sehol sincs fenn. És ez sokkal inkább sérti a személyiségi jogaimat, mint az, hogy megnézték a profilomat. 

Elképzelhetetlennek tartom, hogy ez tényleg igaz legyen. Ha valóban HÖK illetékesek által született ez a lista, akkor sem mindenkinek a tudtával és beleegyezésével. De ez már egy másik poszt. 

Világra szóló kérdéshalmaz

Az mindig egy érdekes kérdés lesz, hogy mennyire van joguk embereknek, országoknak beleavatkozni egymás életébe. És elsősorban nem is a háborúkra gondolok most, hanem a segítségnyújtásra. Megmutassuk-e, teszem azt az európai higiéniás követelményeket más kultúráknak, vagy fogadjuk el, hogy úgy jó nekik, ahogy van. De ha nem tudják, hogy máshogy is lehet, jó-e nekik úgy? És ha hagyjuk, hogy mindenki úgy éljen, ahogy akar, akkor hol marad az emberi segítségnyújtás? Vajon jobb-e meghagyni az embereket tudatlanságban, mert míg nem tudják, hogy lehet jobb is, addig boldogok úgy, ahogy vannak? Milyen jogon mondom én meg egy indiainak, hogy nem okos dolog megszülni a 12. gyereket is a nyomorba és szegénységbe? És ha neki jó úgy? De nem csak azért jó, mert nem tud a másik alternatíváról? És ha ő ide jönne, és megmondaná nekem, hogy nem okos dolog számítógépezni, internetezni, telefonálni, vagy bármi más "modern" eszközzel rontani az egészségem? Mit szólnék én ahhoz, ha valaki ide jönne, és azt mondaná,hogy nem jó, ahogy csinálom, és ő mutat valamit, amitől majd sokkal jobb lesz nekem? Elkeserítene, megrontaná az eddig életemet, vagy elküldeném a fenébe, és folytatnám úgy, ahogy vagyok? Sötét-e a tudatlanság, és ezért feladatunk-e felvilágosítani azokat, akik benne élnek, vagy pont hogy azzal ártunk nekik, mert ráébresztjük őket a rosszra? Egyáltalán, attól, hogy valami az én értékrendem szerint rossz, valóban az-e? Mert teszem azt én nem hordanék olyan törzsi ékszereket, mint az afrikai nők, amelyek elváltoztatják a nyakukat, fülüket, stb. De attól még úgy gondolom, hogy az ő dolguk, ha hordanak. De vajon ha tudnám, hogy a szomszédom veri a feleségét meg a gyerekeit, abba se avatkoznék  bele, mert az ő dolga? Én nem vennék részt népirtásban, de ha más országban előfordul, akkor abba bele kell-e avatkozni, vagy az ő dolguk? És a diktatúra? Van az egyik országnak joga arra, hogy felszabadítsa a másikat?

És akkor már ezekből következik a misszió is. Minden idők missziója. Volt-e joguk a keresztényeknek "megtéríteni" az amerikai őslakosokat? Volt-e joguk "felvilágosítani" őket, mert szegények tudatlanságban éltek? Nem voltak-e sokkal boldogabbak, mielőtt betette oda Európa a lábát? És ma is, van-e joga egyik embernek megtéríteni a másikat, elhalmozni a nézeteivel Istenről és megítélni a vele való kapcsolatát? Van-e joga azt mondani bárkinek, hogy az ő vallása az igaz, a jó, a szép, a követendő?

Megmondós

Nekem erről az a véleményem, hogy ha a Parlament lenne minden reggel büdös a pisitől meg a hányástól, akkor mindenki mélységesen fel lenne háborodva, így meg lehet ráfogni az egyházra, hogy milyen zárkózott, és elfordul a hívektől. Meg az a véleményem, hogy lehet, hogy én is konzervatív és öreg vagyok, de baromira zavar, hogy az V. kerületi kis utcákban nem képesek takarítani, ezért minden nap, ahogy egyre melegebb van egyre jobban terjeng az emberi vizelet-, urambocsá húgyszag, sőt néha elgondolkodom, hogy az ürülék vajon kutyától vagy embertől származik-e. Én is szeretek bulizni, de valamelyik éjjel, mikor mentem haza és láttam,hogy a srác lepisili a frissen felújított ház falát, mikor mellette 5 lépésre van a kocsma, akkor kedvem lett volna csomót kötni a farkára. 

Politika

Azt, hogy Gyurcsánynak "eltűnt" a szakdolgozata, ugyanolyan felháborítónak találom, mint a Schmitt ügyet. 

Azt nem tudom, hogy most belefáradtunk, vagy mi van, de ebből tényleg nincs akkora botrány és nem dőlnek róla a vicces képek facebookon sem. Vajon miért...

Az SP ügy

Persze nem bírom ki, hogy ne szóljak hozzá. Nagyon sokan azt gondolják jobb oldalról, hogy összeesküvés, direkt lejáratásról, rágalomhadjáratról van szó. Biztosan van benne igazság, hogy kicsit furcsa, hogy miért pont most, miért így derült fény erre a disszertációra. De az nem érv, hogy akkor mindenkiét meg lehetne vizsgálni, meg mindenki hazudik. Akkor vizsgálják meg, és igenis vonjuk felelősségre azt, aki hazudik. Nem tartom magam igazán már egyik oldalra tartozónak sem (bár aki ismer tudja, merre húznék, ha képviselnék azt az értékrendet, amit kellene nekik), de ahogy felháborított és undorítónak tartottam az öszödi beszédet, ugyanúgy felháborítónak és undorítónak tartom ezt a doktori ügyet is. Ne azon múljon, hogy kit támadunk és kit nem, kinek nézünk el valamit és kinek nem, hogy éppen melyik pártnak vagyunk a hívei. Gyurcsánynak is le kellett volna mondania akkor, egyértelmű. Aztán az már egy másik kérdés, hogy ilyen esetekben mennyire érvényesek azok a szabályok, hogy ne ítélj, hogy ne ítéltess. Hol van a határ a magánélet és a közélet között, van-e, meg ilyenek. Mert ha az életben igyekszem követni az alapelvet, hogy nem szólok bele mások életébe, meg nem keresem mások szemében a szálkát, magaméban meg a gerendát sem, akkor itt is követnem kellene ezt? Vallási fogalmakkal élve: háridzsita legyek vagy síita (amennyiben feltételezzük, hogy SP a "Próféta" családjából származik), keresztény vagy zelóta, és egyáltalán lehet-e egymás mellett megvalósítani politikai és vallási elveket? Úgy látszik nekem ez a keresztem, hogy nem találom a vallásom, a pártom, és még mennyi mindent. Bár keresni jó :)

Mém

Van abban valami szánalmasan nevetséges, hogy itt ülünk, és mutogatjuk egymásnak a köztársasági elnök "úr" "fordítására" reagáló vicceket, képeket, facebook posztokat és kommenteket. Van akkora visszhangja, mint a Hummereseknek, meg Chuck Norrisnak, és ha nem gondolunk bele, még viccesek is. Ha nem gondolunk bele.