Nemzetközi vizeken

Én teljesen abban a hitben voltam, hogy átváltani vastapsba, hogy visszajöjjenek a kedves színészek/zenészek, nem tudom kik, nemzetközi szokás, de nem. Még a lengyelek sem csinálják. Ellenben ők is azt mondják, hogy fekete bárány, és hogy leesett a kő a szívükről, és hogy nyitott könyv az arcod, és hogy mimóza, és a többi most nem jut eszembe, pedig nagyon-nagyon sok van. Mintha tényleg jóban lettünk volna egy ideig :)

Pillanatnyilag a legnagyobb vágyam

Ha egyszer valaki valamiért úgy érzi, meg szeretne lepni valamivel, és valami nagyot szeretne, vigyen el Caro Emerald koncertre. Én megőrülök ezért a nőért, valami hihetetlenül élvezem a zenéjét.

Hát ilyet

Most nézem, hogy szinte az összes képen, ami a tegnapi koncerten készült, csukva van a szemem. Most nem tudom, hogy végig csukott szemmel énekeltem, vagy pont ezeket sikerült elkapnia a fotósnak, de tartok tőle, hogy az előbbi...Azt hiszem, könnyebb volt úgy kacérkodni, hogy nem nézek senkire, de érdekes, én nem vettem észre, hogy csukva lenne...

A zene meg én

Ma koncert közben elgondolkodtam azon, hogy is vagyunk én meg a zene. (Meg még csomó más dolgon is, de az most részletkérdés.) Valami olyasmi jutott eszembe, hogy milyen érdekes, hogy gyerekkorom óta rajongok a zenéért, azt hiszem legfontosabb érzékszervem a fülem, és nem bírnék ki úgy egy napot sem, hogy ne hallgassak valamilyen zenét, a legrosszabb pillanataimon is tud segíteni, de sosem lettem műértő. Azt hallgatom, ami tetszik, és csak azért jegyzek meg néha neveket, hogy ami igazán tetszik, azt meg tudjam újra hallgatni. Soha senkit nem tudok besorolni irányzatokba, korszakokba, az ének érettséginél is iszonyatosan nyögvenyelősen tanultam a zenefelismerésre, hiába a 15 (uhh) év hegedülés meg zenei képzés, örök laikus maradok, és azt hiszem, nem is igazán bánom. Ez azért mindenesetre említésre méltó koncert volt:

Zene

Még nem tudom eldönteni, tetszik-e, vagy sem ez a dal, de ezt is fogjuk játszani az áprilisi jubileumi Hetero Sapiens koncerten, ahol vendégként én is fellépek.

Kíváncsi vagyok, milyen érzés lesz újra együtt zenélni azzal a zenekarral, aminek/akiknek köszönhetően elkezdtem élni. Mert tüske akad még, és nem volt túl szép a lezárás, ezért nem felhőtlen izgatottsággal várom, de mégiscsak egy fontos szakaszát jelentették az életemnek, talán az egyik legszebbet.