Aprócska gondolatok

Ez igazán elkeserítő. Végre rászánom magam, hogy eljöjjek netezni, és azt várom, hogy levelek tömkelegével lesz tele a postaládám, erre szomorúan tapasztalom, hogy csak reklámlevelekkel van tele. Remélem mindenki nyaral, és nem elfelejtettetek...

Az meg elgondolkodtató, hogy valaki, aki nagyjából egy hónapja ismer, és nem az anyanyelvemen beszélget velem, úgy gondolja, hogy túl sokat gondolkodom. Lehet benne igazság... Holott mostanában úgy érzem, kevesebbet, egyszerűen nem jutok el addig, hogy átkapcsoljam az agyam normál felnőtt üzemmódba. Már ha van nekem olyan.

Nyelvi gondok

Egészen meglepő és mosolyt fakasztó a helyzet, mikor kölcsönadod a laptopod valakinek, és másnap bután meredsz a képernyőre, mert fogalmad sincs, hogyan kell a skype-ot visszaállítani oroszról magyarra. Majdnem ilyen vicces, mikor rájössz, hogy 3 perce angolul beszélgetsz egy szúnyoggal. Éljen Bábel.

Péntek 13.

Idén a második. Jó, hogy szóltak, észre sem vettem volna. Az első áprilisban volt, akkor adtam le köttetni a szakdolgozatomat. A második most, és ma végre találkozom egy rég nem látott kedves ismerőssel, akivel két évvel ezelőtt ismerkedtem meg Izmirben. Vicces belegondolni, hogy a lány szlovén, és mi megint Törökországban találkozunk. :)

Csoda, hogy nem hiszek ebben a babonában? :)

Pillanatnyilag a legnagyobb vágyam

Ha egyszer valaki valamiért úgy érzi, meg szeretne lepni valamivel, és valami nagyot szeretne, vigyen el Caro Emerald koncertre. Én megőrülök ezért a nőért, valami hihetetlenül élvezem a zenéjét.

Furcsa álom

Tegnap álmomban a tenger fenekén megtámadott egy tigris, majd jött egy fénylő delfin, akiről tudtam, hogy ő Isten, és megmentett. Legalábbis ennyire emlékszem. Kicsit bonyolultabb volt a történet, mert először harcoltam, de rájöttem, hogy nem megy egyedül, meg hasonlók, de ez volt a lényege. 

Tanulság

A tegnapi este tanulsága: ne igyál vörösbort a kedvenc ruhádban. Vagy legalábbis ne három pohárral, mert akkor az angolhoz már hadonászás is társul aminek következtében a ruhádon fog landolni a pohár tartalma. És aztán jönnek a fura ötletek, hogyan lehet kiszedni. Nem tudom, hogy a ráöntött fehérbor vagy a só segített, de kijött. 

Irgumburgum

Efféle gondolatok repkedtek ma a fejemben, mikor rájöttem, hogy még egy kontaktlencsét elvesztettem kevesebb, mint egy hét alatt. Ehhez külön tehetség kell. Ja, és mindezt úgy, hogy három napja bontottam fel újonnan őket, és egy hónapig kellett volna használnom őket. Jó dolog a rosszban, hogy két napja a balt, most meg a jobbat vesztettem el, szóval legalább párosan fogyatkoznak.

A lány meg a szúnyogok

Van abban valami érthetetlenül furcsa, hogy otthon majd megőrülök a zümmögésüktől, itt meg hiába mondják a többiek már megérkezésem óta, hogy nagyon sok van és megőrülnek tőlük, én tegnap este hallottam az elsőt. Ezek szerint a török szúnyogoknak más ízlésük van, vagy tudom is én...

Ujjongás

Ennyire akkor örültem utoljára, mikor meghallottam, hogy felvettek az egyetemre. Igazi örömkönnyek voltak ezek, ahogy megkaptam a hírt M. eljegyzéséről :)

A lány meg a tenger

Ahhoz képest, hogy mennyire féltem tőle, egészen jóba lettünk, én meg a tenger. Nagyon szeretem a hullámait, felfeküdni rájuk, és hagyni, hogy ringassanak, szembeúszni velük, és hagyni, hogy feldobjanak, ülni majdnem a parton, és játszani, hogy megbírom e magam tartani fekve a visszahúzódó hullámok ellen. Általában nem, ezen nagyokat kacagok, néha hangosan, néha magamban, és élvezem, ahogy megmutatja az erejét, és kimossa alólam az összes kavicsot, meg a lábam alól a homokot. Ha megunom, visszafutok, és kezdem az egészet elölről. 

Olyan jól ki tud kapcsolni, hogy lehet mégis elhiszem, hogy rák a horoszkópom, eddig komoly kétségeim voltak ezt illetően az élő víztől való félelmem miatt.

A test meg a zene

Ahogy ma hallgattam a zenéket a minidiszkóban, és megállás nélkül járt a lábam meg illegettem magam azokra a zenékre, amelyek az emberek többségének a gagyi kategóriát sem ütik meg, az jutott eszembe, hogy engem az Isten is animátornak teremtett. Bár van zenei ízlésem, egyszerűen nem tudok parancsolni a testemnek, hogy a rossz zenére ne kezdjen el mozogni. Legközelebb olyan animátor szeretnék lenni, aki benne lehet az esti show műsorokban is. Élmény volt nézni őket.


És ma este érintettek először kellemetlenül a nyelvi korlátok, mikor a körülöttem ülő szerbek és szlovének valami keverék szláv nyelven beszélgettek, én meg csak hallgattam őket, és próbáltam feltűnően nem érteni, hátha lesznek olyan kedvesek és visszaváltanak angolra. Nem használt.

Különös vendégségben

Azt még nem is meséltem, hogy néhány hete a pápánál tettem látogatást álmomban. Egy díjátadóra mentem, de mire a családdal bejártuk az egész Vatikánt, pont elkéstünk az elejéről. Próbáltam halkan beoldalogni, de még a ruhám sem volt megfelelő, ezért gyorsan szúrós tekintetek kereszttüzében találtam magam. Az ölembe dobtak egy igazi nemesasszonyi ruhát, és a palotaőr legszívesebben felnyársalt volna. Utána még valamelyik hozzátartozóm is elkövetett valami illetlenséget, ezzel aztán teljesen felbőszítettük az egész egyházat, így inkább el is jöttünk. 

Álmodtam mindezt azután, hogy a tenger már nem hullámzott, mert a környezetszennyezés miatt nem folytak bele a folyók, így leapadt a vízszintje és nem tudott hullámokat vetni. Aztán egy nagy viharban teljesen eltűnt és halott, kísérteties fák maradtak a helyén, egy öregasszony pedig egy varázsigével akart minket becsapni, melyet elmondva segítség helyett még többet ártottunk volna. Így aztán belöktem a fák közé és elmondtam a fény varázsigéjét, amelynek köszönhetően elkezdett egy aprócska fénypont növekedni a viharos, halott erdő fölött. Itt aztán felébredtem.

Mozgalmas egy éjszaka volt, megálmodtam minden félelmemet. És egyikre sem láttam a végleges megoldást.